repaIR

Lássuk tehát a második nagy csoportunkat, a szénhidrátok csoportját.

Inzulinrezisztensként ez az egyik legfontosabb eleme a diétánknak.  (A gyakorlat azt mutatja, hogy ennek rendelünk alá minden mást is- és ennek természetesen megvan az oka.)

Mik is azok a szénhidrátok?

A szervezeted üzemanyaga, a működésünk záloga- másnéven szacharidok. Nem összekeverendő a szacharinnal. :)
Az energiát legfőképp ebből nyeri az emberi szervezet- a kutatások legtöbbje szerint ez 50-70% közé tehető. 
Minden szénhidrátot glükózzá (köznyelven cukorrá) alakít a szervezetünk, hiszen ezt használja fel a működéshez. ( Azt, hogy hogy jut el a sejtekhez, az inzulinrezisztenciáról szóló cikkben már olvashattad.)

Itt például az agyadra is gondolok. Bizony, az agyadnak cukorra van szüksége a működéshez. Ezt a cukrot végső soron a szervezeted a bevitt szénhidrátból is elő tudja állítani- nem kell hozzá sajnos a gumicukor, bármennyire is szimpatikus az elképzelés. Ezen túl természetesen minden más szervünk igényli, de gondoltam kiemelem az agyat, ahogy azt a fehérjénél a szívvel is tettem. 

Miben találhatom meg?
Kb. mindenben, amit nem a fehérjékhez és zsírokhoz soroltunk: lisztek, pékáruk, tészták, mindenféle köretek, zöldségek és gyümölcsök, rágcsálnivalók... és amiért a Kb. szócska ott van a mondatom elején: a tej. Bizony: Noha a tej tartalmaz teljes értékű fehérjét, magas szénhidráttartalma miatt ide is sorolható. ( Az a fránya tejcukor.) Sőt, a tej még zsírból is jelentős mennyiséget tartalmaz. A tej egy nagyon komplex termék, ennek oka végtelenül egyszerű: egy "gyerekállat" táplálására termelődik. Az anyatej ehhez hasonlóan viselkedik- csak mi ezt sokszor elfelejtjük, hogy a tej eredeti funkciója nem a mi kávénk lágyítása, hanem a kis boci táplálása.

Mennyit "ehetek" belőle?
Azon túl, hogy fontos a bevitele, fontos tudnod azt is, mennyit vihetsz be. Inzulinrezisztens állapotnál ezt az orvosod fogja meghatározni - kérlek, hallgass rá. Azért, mert a szomszédodnak bejött a nagyon alacsony CH (szénhidrát) diéta neked nem biztos, hogy jó lesz.
A szénhidrátok erős lecsökkentésénél előfordulhat, hogy sz@rul leszel. Nem egyszerűen rosszul, sz@rul. Ennek oka, amit fentebb taglaltam: Szüksége van a szervezetednek rá. 
Ha túl sokat eszel belőle, nagyon leegyszerűsítve: elhízol. Mivel nem használja fel a szervezeted, elraktározza későbbi, ínséges időkre. A szervezeted a saját s*ggét védi,  mindenre fel akar készülni. (Abba pedig ne menjünk  bele, hogy ha éhezteted magad, utána meg zabálsz, meg "csalónapot tartasz", ugyanezt a hatást fogod elérni- hiszen ilyenkor gyorsan raktározó üzemmódba kapcsolsz. Ez a rettegett jo-jó effektus.) A szervezet nagyon egyszerűen működik - persze mindig lesznek olyanok, akik szerint ők kivételesek, de ez tiszta biológia és kémia. (Hátsó ajtón átadják nekik a Nobel Darwin- díjat.)

A szénhidrátokat csoportosíthatjuk többféleképp is, én az egyik legelterjedtebbet hoztam nektek:
1. Egyszerű szénhidrátok- mono -és diszacharidok. 
2. Komplex szénhidrátok - keményítők / poliszacharidok (Róluk külön posztot szeretnék írni.)

Első körben tehát az egyszerű szénhidrátokkal szeretnék foglalkozni. 
Mint fentebb is láthatod, mono- és diszacharidokra osztjuk őket.
Az alap, tovább már nem bontható monoszacharidokhoz soroljuk a glükózt és a fruktózt. (Igen, itt kapsz IR-ként szívrohamot, hogy te eszel fruktózt, ami ugyanolyan cukor, mint a glükóz. Nos, IR szempontjából valóban nem egészséges, ha fruktózzal édesítesz.) Ők a leggyorsabban energiát szolgáltató cukrok, mivel felhasználásuk előtt már nem kell a "szétbontással" is foglalkozni. Ennek megfelelően szépen megdobják a vércukorszintet és az inzulinszintet is- ezért nem javasolják nekünk fogyasztásra. 
Persze most jön a kérdés: De ha a gyümölcscukor, mint fruktóz nem fogyasztható, akkor miért ehetek gyümölcsöt?
Az ok végtelenül egyszerű: Noha mézédes az az eper, attól még nem csak cukor van benne: víz, rostok, illetve a legtöbb gyümölcsnek fogyasztjuk a héját is. Ez lassítja annyira a felszívódást, hogy mi fogyaszthassuk- jó időben és mértékkel például. (Tehát reggelire nem. )
Kicsit összetettebb, tehát kettő, vagy annál több monoszacharidból állnak a diszacharidok. Ide soroljuk: laktóz (tejcukor), maltóz (malátacukor- bocsi sör!), szacharóz (répacukor). Szintén alkalomszerűen ajánlott a fogyasztásuk számunkra - és továbbra is megfelelő időközönként.

Ezt a két csoportot hívják gyors szénhidrátoknak- természetesen a felsorolás nem teljes. Legalább most már tudod, hogy ezért tartozik a tej és a gyümölcs a gyors szénhidrátok közé. Ne tévesszen meg, hogy cukroknak nevezik őket, attól még a sós fehérlisztes péksütik is ugyanúgy gyors szénhidrátnak számítanak. (A lisztekről később.)
Tehát aki azt mondja, hogy én egyáltalán nem eszek cukrot, az ismételten ugyanolyan tévhitben él, mint aki szerint a fehérjétől izmos lesz. Hiába na, a tudás - hatalom. :)


A fenti felsoroláson kívül összetettebb szénhidrátok is léteznek (Fentebb említett 2-es csoport), amit a könnyebb emészthetőség (ha-ha-ha) érdekében egy másik posztban fogok leírni.